A klasszikus piskótatekercs

Vasárnap délután a legkritisabb a helyzet a konyhában. Ekkor már csak ebédmaradványok kandikáltnak a hűtőből. Az édesség már elfogyott, fagyi nincs és csak néhány kókadt alma nézeget ránk a tartóból. A fiúk persze jönnek, hogy ennének valamit...

Még sohasem csináltam piskóta tekercset, mindig nagyon bonyolultnak találtam. Persze nem az és ebben a sütőpapir sokat segit. És persze nagymama sárgabaracklekvárja, amiből jócskán feltankoltunk a nyáron. Lényegében olyan mint az folyékony arany.

A recept egyszerű, ahány tojás, annyi kanál liszt és porcukor. Ezek azért szinte mindig vannak itthon. Most volt otthon xilit és azzal csináltam, igy még abban a tudatban is voltunk, hogy egészséges... A lisztben elkevertem egy kis sütőport. A fehérjét pedig nem kell foridtópróbáig felverni (forditőpróba: megforditjuk az edényt és a felvert fehérje nem esik ki), igy egyenletesebben el lehet keverni.

A másik nagy titok, hogy a kész tésztát még melegen fel kell tekerni és úgy várni meg mig kihúl. És akkor ilyen tökéletes lesz:

Kb. 15 perc alatt fogyott el...